Lélek célja

Ez a keretrendszer nem a karriertervezés szintjén működik. A kortárs szintézis különbséget tesz aközött, „amit csinálsz” (munka, szerep), és aközött, „akivé jöttél ide lenni” (jellem, adottság, hozzájárulás). A kortárs irodalomban (Cope 2012, Hillman 1996, Myss 2001) leggyakrabban visszatérő jelzők a következők: olyan tevékenységek, amelyek megbízhatóan flow-állapotot hoznak létre — ennek empirikus alapját Csíkszentmihályi *Flow* (1990) c. munkája adja; visszatérő kihívások, amelyekkel az ember újra és újra szembesül; készségek, amelyek sokkal kevesebb erőfeszítéssel fejlődnek, mint másoknál; a segítség típusa, amelyet idegenek ösztönösen kérnek tőled; és tartós érzelmi reakciók — ami következetesen könnyeket, dühöt vagy szenvedélyes elköteleződést vált ki. A keretrendszer értéke inkább a felvetett kérdésekben rejlik, mint bármilyen metafizikai állásfoglalásban.

Az egyes forrástradícióknak megvan a saját dokumentált történetük. A hindu *dharma* mint személyes út a *Bhagavad-gítá* 2–3. fejezeteiben jelenik meg (kb. i. e. 2. század). A kabbalisztikus *tikkun nefesh* — a lélek helyreállításának — tanát Isaac Luria (1534–1572) dolgozta ki Safedban, és Chaim Vital *Etz Chayim* (kb. 1573) c. műve közvetítette tovább. A személyes *vocatio* keresztény fogalma Ágostontól adatolható, és Kálvin *Institutio* (1559) c. munkájában nyert rendszeres kifejtést. Platón *Az Ér mítosza* (*Állam*, 10. könyv, kb. i. e. 375) adja a nyugati filozófiai előzményt az inkarnáció előtti lélekválasztáshoz. A mai szintetizált fogalom nagyrészt a 20. század végi szerzőktől ered: James Hillman *The Soul's Code* (1996), Caroline Myss *Sacred Contracts* (2001), Michael Newton *Journey of Souls* (1994) és Steven Cope *The Great Work of Your Life* (2012).

Mielőtt bármilyen kortárs szintézist magadévá tennél, érdemes legalább két forrástradíció elsődleges szövegébe belekóstolni — Eknath Easwaran *Bhagavad-gítá*-fordítása (1985) és James Hillman *The Soul's Code* (1996) jó párost alkot. Gyakorlati munkához Caroline Myss *Sacred Contracts* (2001) és Steven Cope *The Great Work of Your Life* (2012) c. könyvei strukturált feladatokat kínálnak. Két kérdés általában hasznosabb, mint az általános keretrendszer: milyen tevékenységekhez tértél vissza újra és újra legalább három különböző életszakaszban, és milyen segítséget kérnek tőled idegenek ösztönösen? Mindkét kérdésre vezess három hónapon át írott naplót, mielőtt bármilyen „célt” megfogalmaznál — három teljes ciklus az a minimum, amelyből érdemes következtetést levonni.