Vissza: Csakrák & Finom test

Meghatározás

A Chi (más írásmóddal: qi vagy ch'i) a kínai gondolkodásban az az életerő, amely minden élőlényen átáramlik, és minden testi-lelki folyamat alapját képezi. A hagyományos kínai orvoslás, a taoizmus, a qigong és a tai chi alapfogalma — nem metafora, hanem egy funkcionális valóság, amellyel a gyakorlók légzésen, mozgáson és akupunktúrán keresztül közvetlenül dolgoznak.

Részletes magyarázat

A hagyományos kínai orvoslásban a chi meridiánoknak nevezett pályákon áramlik a testben — tizennégy fő csatornán, amelyek összekötik a szerveket, szöveteket és felszíni pontokat. Ha a chi szabadon folyik, a test egészséges marad. Ha megakad vagy hiányossá válik, betegség következik. A gyakorlók akupunktúrával, gyógynövényes kezeléssel és diétás terápiával szabályozzák. A taoizmus más szemszögből közelít: a chi itt nem csupán a test, hanem az egész kozmosz mozgatóelve, a qigong és a tai chi pedig azt tanítja, hogyan lehet tudatosan felépíteni és keringetni. A chi nem azonos az indiai *prana* fogalmával, bár a kettőt gyakran párhuzamba állítják. A *prana* a jóga és a Vedanta rendszeréhez tartozik — ahol az energiacsatornákat *nadi*-nak, a központokat *chakra*-nak hívják —, és az Ayurvéda három *dosha*-jával (vata, pitta, kapha) is összefügg; a chi ezzel szemben a meridiánok, a jin–jang egyensúly és az Öt Elem (fa, tűz, föld, fém, víz) kínai rendszerén belül működik. A két kozmológia párhuzamos, de szerkezetileg különálló.

Történet és eredet

A 氣 (qi) karakter legalább a Zhou-dinasztia (i. e. 1046–256) korából ismert kínai szövegekből, ahol kezdetben lélegzetet, gőzt és légköri jelenségeket jelölt, mielőtt fiziológiai jelentést kapott volna. A fogalmat a *Huangdi Neijing* (*A Sárga Császár Belső Kánonja*, kb. i. e. 200 – i. sz. 100 között szerkesztve) rendszerezte, amely a hagyományos kínai orvoslás alapszövege. Filozofikusan Zhuangzi (i. e. 4. század) írta le úgy, mint azt az anyagot, amelyből minden dolog sűrűsödik és amelybe visszaoldódik. A qigong mint formális gyakorlat a Han- és Tang-dinasztia idején fejlődött ki; a *qigong* (氣功) kifejezés az 1950-es évek államilag szervezett kínai egészségügyi programjaiban vált általánossá. Mantak Chia az 1980-as évektől kezdve — az *Awaken Healing Energy Through the Tao* (1983) megjelenésével — hozta el a taoista keringési gyakorlatokat a nyugati olvasókhoz.

Gyakorlati tippek

Ha nem csak olvasni szeretnél a chiről, hanem érezni is, egy tai chi- vagy qigong-óra többet ér bármely könyvnél. Kezdőknek a Nyolc Brokát (Baduanjin) sorozat a legjobb kiindulópont — online és nyomtatott formában is rengeteg jó útmutató elérhető hozzá. A taoista megközelítéshez Mantak Chia *Awaken Healing Energy Through the Tao* (1983) c. könyve vezet be a chi mikrokozmikus pályán való keringetésébe. Ha inkább a hagyományos kínai orvoslás oldaláról érdekel a téma, Ted Kaptchuk *The Web That Has No Weaver* (1983) c. munkája elmagyarázza, hogyan működik a chi a diagnózisban és a kezelésben — klinikai háttér nélkül is érthető.