Fogyatkozás
AsztrológiaMeghatározás
Erős lunáció, amely akkor következik be, amikor a Nap, a Hold és a Föld a Hold csomópontjai közelében kerül egy vonalba — sorsszerű eseményekkel, váratlan felismerésekkel és felgyorsult életváltozásokkal hozzák összefüggésbe.
Részletes magyarázat
A fogyatkozások párban jönnek — napfogyatkozás és holdfogyatkozás —, nagyjából félévente, az aktuális Hold-csomótengellyel egyező csillagjegyekben. A napfogyatkozás újholdkor történik (a Hold eltakarja a Napot), és új kezdetek kapujaként értelmezik; a holdfogyatkozás teliholdkor (a Föld árnyéka fedi a Holdat), és lezárásokat, csúcspontokat vagy felszínre kerülő igazságokat jelöl. Asztológiailag a fogyatkozások felerősítik az egyébként is aktív újhold- és telihold-dinamikákat. A fogyatkozások körüli események sorsszerűnek hatnak — olyan dolgok történnek, amiket az ember nem tervezett, és nem is tud könnyen visszacsinálni: hirtelen fordulat, váratlan lehetőség, vagy egy régóta ingatag állás, kapcsolat, lakóhely vége. A hatások jellemzően nem az adott napon csapnak le, hanem az azt követő hat hónapban bontakoznak ki. Az a ház, amelybe a fogyatkozás esik a horoszkópodban, megmutatja, melyik életterületet érinti; ha a fogyatkozás szorosan feszül egy születési bolygóhoz (≤ 3° orb), a hatás közvetlenebb. A fogyatkozások nagyjából 18 hónapig ismétlődnek ugyanazon a csomótengelyen, aztán eltolódnak.
Történet és eredet
A babiloni csillagászok dolgozták ki a Szárosz-ciklust — egy 18 éves és 11 napos fogyatkozás-előrejelző rendszert —, amelyet ékírásos táblákra rögzítettek a Kr. e. 8. századtól kezdve; az Anu-belshunu fogyatkozási szövegek (kb. Kr. e. 7. század) nap- és holdfogyatkozásokat egyaránt tartalmaznak. Az *eclipse* szó a görög *ékleipsis* (ἔκλειψις, 'elhagyás, kudarc') szóból ered, amely latinon keresztül jutott el a középkori angolba. A védikus asztrológiában a Hold csomópontjait Rahuként (levágott fej) és Ketuként (levágott farok) mitologizálják — a Svarbhānu démon, aki elnyeli a Napot és a Holdat —, ez a keret a *Mahābhārata*-ban jelenik meg (kb. Kr. e. 400 – Kr. u. 400). Ptolemaiosz a *Tetrabiblos*-ban (kb. Kr. u. 150) a fogyatkozásokat a legjelentősebb lunációkként tárgyalja. A középkori európai asztrológusok politikai felfordulás előjeleiként olvasták őket, a modern asztrológia pedig Dane Rudhyar (*The Lunation Cycle*, 1967) óta pszichológiai-fejlődési ciklus részeként értelmezi.
Gyakorlati tippek
Kövesd nyomon, hogy a közelgő fogyatkozások a horoszkópod melyik házaiba esnek — az astro.com tranzit-funkciója megmutatja a pontos fokokat, és a házak alapján látod, melyik életterületed lesz aktív a következő hat hónapban. Fogyatkozás napján nem érdemes nagy döntéseket kierőltetni; az azt körülvevő hét amúgy is mozgásban tartja a dolgokat, szóval várj egy kicsit, mielőtt elköteleznéd magad. Vezess rövid fogyatkozás-naplót: dátum, a fogyatkozás jegye és háza, és ami az előtte-utána lévő héten felszínre jött. Hat hónappal később nézd vissza — a lassú mintázat csak visszatekintve válik láthatóvá. Bernadette Brady *Predictive Astrology: The Eagle and the Lark* (1992) című könyve a fogyatkozási ciklusok értelmezésének alapreferenciaműve.
Kapcsolódó kifejezések
Horoszkóp
Egy adott pillanatban az égitestek helyzetére épülő ábra vagy előrejelzés, amelyet személyiségjegyek értelmezésére és jö...
Állatövi jegyek
Az ekliptika tizenkét, egyenként 30 fokos szakasza, amelyek mindegyike egy-egy csillagképhez és jellegzetes személyiségj...
Születési horoszkóp
A születési horoszkóp a születés pontos pillanatában és helyén látható égbolt térképe: megmutatja az összes bolygó, a Na...
Bolygótranzitok
A bolygótranzit azt jelenti, hogy az éppen mozgó bolygók szögkapcsolatot alkotnak a születési horoszkóp valamely pontjáv...
Merkúr retrográd
Az az időszak, amikor a Merkúr a Föld nézőpontjából visszafelé haladni látszik az ekliptikán — hagyományosan a kommuniká...