A Szerencsekerék

A Rider-Waite-Smith verzió, amelyet Pamela Colman Smith illusztrált 1909-ben, rétegzett szimbolikával van tele. Maga a kerék T-A-R-O betűket visel az óramutató járásával megegyező irányban — ezek egyben ROTA-t is kiadnak (latinul: kerék), és TORA-t, a héber Yod-Heh-Vav-Heh betűkkel (a Tetragrammaton) közéjük ékelve. A négy sarokban szárnyas alakok ülnek és könyveket olvasnak — a Tetramorf: egy ember (Vízöntő), egy sas (Skorpió), egy oroszlán (Oroszlán) és egy bika (Bika), amelyek a négy fix csillagjegynek és a négy evangélistának felelnek meg. A kerék tetején egy szfinx ül karddal a kezében, a bal oldalon kígyó ereszkedik le, a jobb oldalon pedig Anubisz, az egyiptomi halottak istene kapaszkodik felfelé. Felfelé állva a lap egy jelentős közelgő változásra utal — általában kedvező, de nem mindig irányítható. Fordítva a kerék még mindig forog, csak éppen ellened: késések, rossz időzítés, egy ciklus, ami nem akar megtörni.

A Wheel of Fortune jóval megelőzi a tarot-t. Középkori allegóriaként a *Rota Fortunae* — a Szerencse Kereke — már Boethius *Consolatio Philosophiae* (524 CE) című művében megjelenik, és évszázadokon át az európai ikonográfia állandó eleme maradt, jóval azelőtt, hogy kártyák egyáltalán léteztek volna. Amikor a tarot a 15. századi észak-itáliai Trionfi formájában megjelent, a Kerék a Visconti-Sforza pakli (kb. 1450) legkorábbi dokumentált ütőlapjai közé tartozott. A francia Tarot de Marseille hagyomány, amely a 17–18. században szilárdult meg, megtartotta a kerék-képet, de egyszerűbb figurákkal. Eliphas Lévi *Dogme et Rituel de la Haute Magie* (1854) című munkája kabbalisztikus és ezoterikus rendszerként értelmezte újra az ütőlapokat, Court de Gébelin korábbi *Monde Primitif* (1781) pedig már az okkult értelmezés felé terelte a tarot-t. A.E. Waite és Pamela Colman Smith 1909-es RWS paklijában jelent meg a Tetramorf és a héber betűzés, amelyek mélyítették a hermetikus rétegzettséget. Aleister Crowley és Lady Frieda Harris Thoth-paklijában (1944) a kerék egy kifejezettebben asztrológiai és Thelema-alapú keretbe került.

Húzd ki a Wheel of Fortune lapot, és tedd fel magadnak ezt az egy kérdést: melyik ciklus ér most ténylegesen véget az életedben — nem az, amelyiket szeretnéd, hogy véget érjen? Rachel Pollack *Seventy-Eight Degrees of Wisdom* (1980) könyve az egyik legjobb elemzést adja erről a lapról — érdemes elolvasni, mielőtt azt feltételeznéd, hogy ez csak „jó szerencse közeleg.” Mary K. Greer *Tarot for Yourself* (1984) könyvében naplózási gyakorlatok találhatók, amelyek jól működnek ehhez a laphoz: térképezd fel az utolsó teljes ciklust, amelyet ez a lap képviselhet. A Biddy Tarot oldalán a Wheel of Fortune részletes elemzése mind a felfelé, mind a fordított értelmezéseket lefedi konkrét terítési pozíciókkal. A Labyrinthos Academy ingyenes applikációjának napi egykártyás gyakorlata jól párosítható azzal, ha nyomon követed, hol érzed magad valóban egy körforgásban ragadva.